NAGY KÁROLY 1934-2011

Papp László

"Nemsokára itt a kaszás” - mondogatta Karcsi, aki május 24-én lett volna 77 éves. De a nagy kaszás nem volt türelmes. Május 3-án, 16 óra 39 perckor, elragadta őt. Bár Karcsi már több hónapja az ágyat nyomta senki sem goldolta, hogy állapota végzetes lehet. Még a halála előtti estén is vidáman beszélgetett látogató családtagokkal. Reggelre egy vérrög elakadása nagy kiterjedésű vérömlenyt okozott agyában, amin már nem lehetett segíteni.”

Dr. Nagy Károly szociológia professzor emeritus 1934. május 24-én született Nyíregyházán. Az ottani tanítóképző elvégzése után egy környékbeli tanyai, majd egy baranyai általános iskolában tanított. 1956. októberében Erdősmecske Forradalmi Nemzeti Tanácsa elnökévé választották. 1956. Novemberében hagyta el Magyarországot. A Rutgers egyetem pszichológia szakán végzett, doktorátusát (Ph.D.) 1970-ben szerezte meg szociológiából a New York-i New School for Social Research egyetemen.

1960-ban egyik alapítója és huszonöt évig egyik tanítója volt a Magyar Öregdiák Szövetség New Brunswick-i Hétvégi Magyar Iskolájának. 1965-ben egyik kezdeményezője, 1970 óta egyik vezető szakembere az Anyanyelvi Konferenciának (A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága), tankönyveinek egyik lektora, Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratának egyik szerkesztője volt.

1965-től 1994-ig tanított a Rutgers egyetemen, 1968-tól 2006-ig a Middlesex County College tanára volt, 1970-től 1982-ig tanszékvezetője. Tanított a Montclair, és Magyarországon a Janus Pannonius, az Eötvös Loránd és a Debreceni Egyetemeken is.

Angol és magyar nyelvű tanulmányai, cikkei 1965. óta jelentek meg. 1977-től1997-ig szerkesztette a Magyar Öregdiák Szövetség - Bessenyei György Kör Tanúk korukról című szóbeli történelem (oral history) előadás- és nyolc kötetes kiadvány-sorozatát a Rutgers egyetemen.

Tanítsunk magyarul, (1977); Magyar szigetvilágban ma és holnap (1984); Szigetmagyarság és szolidaritás (1988); Küldetésben, (1996); Emigránsok küldetésben, (2000), és Amerikai magyar szigetvilágban (2009) című könyveiben a magyar nyelv és kultúra külföldi megtartásának, művelésének módozatait, a kettős kultúra küldetésszerű vállalásának jelentőségét elemezte. Életútját összefoglaló könyvét Járatlan utakon — korfordulók világában címmel 2003-ban adták ki. Szerkesztésében 1991-ben először jelent meg angolul Bibó István legfontosabb tanulmányainak, írásainak 591 oldalas kötete: István Bibó: Democracy, Revolution, Self-Determination. Társszerkesztője volt (Lee Congdon-nal és Király Bélával) annak a 1956, The Hungarian Revolution and War for Independence című 956-oldalas angol nyelvű tanulmánykötetnek, amely az Atlantic Research és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában 2006-ban jelent meg. 1976-ban a párizsi Kassák Lajos Díjjal, 1981-ben a Bárczi Géza Emlékéremmel, 1993- ban a Nagy Imre Emlékplakettel, 1999-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjével, 2004- ben Bethlen Gábor-díjjal, 2009-ben Hazám-díjjal tüntették ki.

2011. május

Nagy Károly
Amerikai magyar szigetvilágban
Nap Kiadó